Miután a 16.-17. században, Európában is elkezdett terjedni a kávé, az első európai kávéházat is megnyitották 1624-ben, Velencében, La Bottega del Caffé néven. Az olaszok hasonlóképp vannak a kávéval, ahogyan a magyarok a paprikával: nem őshonos növény Itáliában (sőt egyetlen árva szem kávébab sem terem ott) mégis, a kávéról, szinte mindenkinek Olaszország ugrik be először.
Éppen ezért egy kávé attól lesz olasz, hogy Olaszországban ottani szakemberek készítik. Ők válogatják, dolgozzák fel, pörkölik és blendelik. A pörkölések erősségét tekintve többféle változat is létezik és közülük néhánynak saját neve is van, azonban a legtöbben a sötét, testes kávét azonosítják be olasz kávéként. Azonban területtől függően eltérő pörkölésekkel találkozhatunk. Észak-Olaszországban a világosabb, kifinomultabb kávé kedvelik, dél felé haladva azonban egyre sötétebb, erősebb pörkölésű és koncentráltabb lesz a kávé. Az egyik legtestesebb aromát adó pörkölési eljárás az olasz mesterekhez kötődik. A hosszú, 14 percig tartó pörkölés komoly odafigyelést igényel, könnyű túlpörkölni a kávészemeket 200-220 Celsius fokon. A füstös ízekre építő olaszoknál csak hosszabb pörkölési eljárások léteznek.
Olaszországban a kávé alapvetően az espressot jelenti. A sűrű és erőteljes aromájú espresso tetejét krémes, vékony habréteg, crema fedi. Az olaszok az espressót csak és kizárólag tej és cukor nélkül fogyasztják, 70 ml-es csészében. A capuccino a másik népszerűvé vált kávéjuk, mely meghódította a világot. Egy adag krémes presszókávéra, egy adag forró tejet, végül pedig egy adag tejhabot öntenek. Az olaszok csakis reggel és délelőtt fogyasztanak tejjel készült kávékat, így egy turistát könnyen fel lehet ismerni, ha délután valamilyen tejes kávét rendel.